‹‹‹szülőknek
Bevezetés
Információk
Szakember kereső
Szakirodalom
Terápiás tér
Képzések
Főoldal

 

Együttműködő partnereink:

 

 

Labirintus Alapítvány

a Harmonikusan Fejlődő, Kiegyensúlyozott Gyermekekért

 

 

 

Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó

 

 

IKT Központ

 

 

 

 

 

 

 

 

Szenzoros-integrációs terápia a világ körül

 

Új rovatot indítunk honlapunkon, dinamikus szenzoros-integrációs terápiás tanfolyamot végzett, külföldön élő, dolgozó kollégák tapasztalatait, személyes benyomásait tesszük közzé.

 

A nálunk alkalmazott és tanított DSZIT módszer az Ayres-i alapokra támaszkodik, de a gazdag magyar pszichoterápiás tudás és hagyomány egyedivé formálta – a különbséget jelzi nevében a dinamikus szó is.

 

Más országokban vajon hogyan csinálják?

Hol tudott ez az értékes módszer gyökeret verni, elterjedni, beépülni a terápiás gyakorlatba?

Milyen problémák esetén alkalmazzák, mennyire hozzáférhető, milyen az eszköztára, mi az, amit mi is el tudnánk lesni, tanulni az ott meghonosodott szokásokból?

 

Ezek, és további érdekes kérdések és szempontok merülnek fel vendégszerzőink írásaiban.

 

Svédország

Csehország

 

1. Sorozatunk első részében Lollok Kata számol be svédországi tapasztalatairól

 

SZIT - képzés, információ hiánya

 

Svédországban több szempontból is nehéz a SZIT helyzete. Gyakorlatilag nem létezik intézményesen alkalmazott szenzoros integrációs terápia. Egy maroknyi ember végzett tanfolyamot - ők is külföldön, az USA-ban, mert itt nincsen képzés - és közülük is csak egy páran foglalkoznak a terápiával a gyakorlatban. A megvalósításra leginkább oly módon nyílik lehetőségük, hogy szabad kezet, és eszközöket kapva végezhetik rehabilitációs, fejlesztő munkájukba építve a SZIT-et. Ennek köszönhetően a SZIT nincs benne a köztudatban, az emberek nem ismerik.

 

Tolerancia/elfogadás kontra beavatkozás/terápia?

 

Az itteni szemlélet - a másság elfogadása, stigmatizáció minimálisra szorítása - sem kedvez túlságosan egy olyan terápiának, ahol nehéz egyértelműen meghatározni a célcsoportot; a szenzoros gyerekek nem mindig tűnnek ki egyértelműen a többiek közül, gyakran más tünetekkel együtt jelentkezik a szenzoros feldolgozás gyengesége. A "más, mint a többiek, de attól még nem rosszabb" szemlélet pedig nem ösztönöz a "beavatkozó" segítségre.

 

Mindemellett az egészségügyi rendszer felépítése is eltérő a magyarországitól. A habilitáció/rehabilitáció kizárólag állami, ill. helyi szinten zajlik, egyéni terápiát nem nagyon végeznek, csak nagyon kiugró másság esetén. A rászorulók ilyen esetben is csak korlátozott számú terápiás foglalkozáson vesznek részt a rehabilitációs központokban, ami alatt, és azt követően a gyermekkel foglalkozókat (szülők, pedagógusok, dajkák) "kiképzik" az integráció elősegítése érdekében. Személyes tapasztalatom autista óvodás kisfiúval volt. Hozzá havonta járt ki az óvodába gyógypedagógus, aki utazó szakemberként megfigyelt, tanácsot, tippeket adott a kisfiúval való foglalkozást illetően (pl. PECS-módszer). Az ő tanácsai alapján építették be az óvodapedagógusok munkájukba a kisfiú fejlesztését, írtak neki fejlesztési tervet, stb. Emellett egy személy ún. asszisztens, segítő dolgozik a kisfiú mellett egész nap, aki segíti mindennapjait, tolmácsolja szükségleteit. A mindennapos fejlesztő foglalkozások helyett ez az ún. személyi asszisztensi rendszer terjedt el az oktatásban és az egészségügyben is. Az integráció elvileg tehát kedvezően megvalósul, a gyakorlatban viszont hiányozhat a mindennapos, hozzáértő fejlesztés.

 

A gyógypedagógiai fejlesztő munka és a SZIT

 

Gyógypedagógusként a saját szakterületemmel kapcsolatos észrevételekről tudok beszámolni. A gyógypedagógusok képzése és működési területe is eltér a magyarországitól. Tanári diplomájuk van, a képzés utolsó 1,5 éve egészül ki a gyógypedagógiai szakiránnyal. Az oktatásban normál, vagy speciális iskolai oktatóként, fejlesztőpedagógusként, illetve utazó/tanácsadó szakemberként dolgoznak. Óvodában tehát nincs helyben zajló, mindennapos gyógypedagógiai fejlesztés.

 

Aki SZIT-tel foglalkozik, a legtöbb európai országhoz hasonlóan Svédországban is "occupational therapist" végzettségű szakember, és rehabilitációs központban dolgozik, ami az egészségügyi ellátás része, elkülönül tehát az oktatástól.

 

A svédek szűrőrendszere az oktatásban más, mint nálunk. Nincsenek nevelési tanácsadók, óvodai szűrések, az iskolában dolgozó gyógypedagógusok az első gyógypedagógiai szűrést iskolakezdéskor végzik el. Ez alól természetesen kivételt képez az átlagostól kiugróan eltérő másság (pl. a korábban említett autizmus). Ha a magyar rendszerről kéne nyilatkozni, azt mondhatnánk, hogy az alapos, hibakereső, kiemelő. A svédek elfogadó szemlélete ennek pont az ellenkezője, s mindkettőnek megvannak az előnyei, és a hátrányai is. Svédországban valóban kevesebb a stigmatizáció, és jobban megvalósul az integráció, mint nálunk, ugyanakkor a "mindenki hasonlón értékes, mindenkit elfogadunk, ahogy van" szemlélet sajnos ahhoz is hozzájárul, hogy sok gyerek nem kapja meg a neki megfelelő segítséget.

 

A SZIT jövője Svédországban

 

A SZIT-tel foglalkozó, vagy tanfolyamot végzett szakemberek a 2014 nyarán Finnországban megrendezett Nemzetközi Szenzoros Integrációs Konferenciának is köszönhetően mostanra ismerik egymást és tartják a kapcsolatot. Nincs könnyű dolguk, ami a svédországi viszonyokat illeti. Egyelőre ott tartunk, hogyan vezessük be a SZIT-et a köztudatba. A maroknyi csapat mindenesetre lelkes, megalapították az itteni Szenzoros Integrációs Egyesületet (az alábbi linken elérhető: http://ssia.se/ssia.se/Valkommen.html), van Facebook csoportjuk és képzéseket is szerveznek.

 

Lollok Kata, gyógypedagógus

 


 

2. Sorozatunk második részében Tóth Beáta számol be csehországi tapasztalatairól

 

2013-ban Prágában meghívtak a Csehországi Magyar Orvosok Társulatának éves konferenciájára, ahol prezentációmban bemutattam a szenzoros integrációs terápia elméletét és hazai gyakorlati alkalmazását. Itt szembesültem azzal a ténnyel először, hogy ezt a világszerte és európaszerte sok éve hatékonyan működő metódust nem ismerik, vagy ha hallottak is róla a szakemberek, nem alkalmazzák és nem terjedt el a gyermekterápiás ellátásban.

 

A „Miértre” és az okokra nem találtam választ, de a hangsúly a „Hogyan tovább" kérdésre tevődött. Keresni kezdtem a lehetőségeket ahhoz, hogyan indíthatnám el itt Prágában ezt a terápiás eljárást.

 

Orvosok, terapeuták, ergoterapeuták, fizioterapeuták, pedagógusok támogattak abban, hogy igenis szükség van erre a lehetőségre, a szakemberek megerősítették azt az elgondolásomat, hogy helye van a SZIT-nek a gyermekterápiás ellátás területén.

 

A sors úgy hozta, hogy találkoztam a NEUROREHABILITÁCIÓS KLINIKA AXON alapítóival, akik szintén egy teljesen új terápiás eljárást vezettek be itt Csehországban. Erről a terápiáról bővebb információk itt találhatóak: www.neuroaxon.cz. Sikeres egyeztetések után 2014 októberében megnyitott a klinika, ahol elkészült az első SZIT terem. Felszerelésünk egyre bővül, sok eszközt így a "magzathálót" (csehül az embrionalny-sít nevet kapta) Magyarországról kell beszereznünk.

 

Nehezíti a munkámat, hogy cseh nyelven semmi információ, vagy internetes oldal nincs, minden anyagot nekem kellett lefordíttatni. Workshopokon, előadásokon, kurzusokon terjesztjük a terápia hatékonyságát a szakembereknek. Fórumokon és a média által igyekszem a szülőkhöz is eljuttatni ezt a lehetőséget. A visszajelzések és érdeklődések azt mutatják van igény erre a terápiára, a cseh szakemberek keresik a lehetőségeket megismerkedni a terápia alapjaival. A teremben lehetőség van sajátélmény megszerzésére is.

 

Célom az, hogy egyre több terapeuta, pedagógus, orvos ismerje meg, és ajánlja ezt a hatékony módszert a szülőknek. Távolabbi cél a képzés megindítása és a SZIT helyiségek bővitése. Ebben segít MUDr. Peter Pöthe Prágában praktizáló pszichiáter, pszichoanalítikus, akinek szívügye a gyermekpszichoterápiás ellátás fejlesztése és összefogása Csehországban. Létrehozott egy gyermekpszichoterápiás képző központot, ahol az új eljárásokat, módszereket továbbképzéseken át igyekszik eljuttatni a szakemberekhez és szülőkhöz, itt helyet kapott a SZIT bemutatása is.

 

Tóth Beáta, pszichopedagógus

 

 

ESZKÖZÖK

TERMEK

JÁTÉKOK

MONDÓKÁK

NAGYVILÁG

 

Újdonságok!

 

Elindultak a szintentartási képzések! 
- részletek

 

Még kapható a Billenések c. könyv!

 

 

Tanulmányok a dinamikus szenzoros integrációs terápia köréből - részletek

 

Kapható a könyvesboltokban, valamint a kiadónál - Oriold és Társai

 

DSZIT szakmai nap 2018.10.06.

részletek

 

MEGALAKULT

az MDSZIT Egyesület!

részletek

 

2017 novemberében indult a
jelenlegi tanfolyam.

 

 

HÍRLEVÉL

 

Tanfolyamunkon végzett, vagy a

DSZIT iránt érdeklődő szakemberek számára
- feliratkozás

 

A szakembereknek
szóló oldalak
szerkezete részben átakult. Célunk a
jobb áttekinthetőség elősegítése volt.
Ezért egy közös
lap alá rendeztük a szakirodalommal,
a terápiával vagy a képzéssel kacsolatos oldalakat.
Jó böngészést!