‹‹‹szakembereknek
Bevezetés
Szakember kereső
Játszóterek
Olvasnivalók
GYIK
Főoldal

 

 

Gyakran ismételt kérdések:

 

Mi az a DSZIT? - itt

 

Mikor van szükség DSZIT-re? - itt

 

Hol találok DSZIT terapeutát? - itt

 

Mit érdemes olvasnom
erről a témáról?
- itt

 

Együttműködő partnereink:

 

 

Labirintus Alapítvány

a Harmonikusan Fejlődő, Kiegyensúlyozott Gyermekekért

 

 

 

Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó

 

 

IKT Központ

 

 

 

 

 

 

 

 

Programok, kiállítások

 

Ezen az oldalon olyan programokat ajánlunk, amelyek

valamilyen szempontból kapcsolódnak a DSZIT-hez.

 

Ha hallott egy ilyen programról, meg is írhatja nekünk! ide

 

Már lezajlott programokról, kiállításokról írt beszámolóknak, gondolatoknak is szívesen helyt adunk!

(ebben segít tájékozódni a jobboldali menüsor)

 


Hordozókendők és női sorsok

 

Hordozókendő a baranyai németek viseletében

2010. 04. 29. - 2010. 09. 30.

 

Lemaradtam a budapesti Textilmúzeum 2010. áprilisától szeptember végéig tartó kiállításáról, ami a „Hordozókendők és női sorsok” címet viselte. Ezzel szemben hozzájutottam a Textilmúzeum színvonalas kiadványához, amit e kiállítás alkalmából állítottak össze. Írásomban az igényes kiadvány egy-két tanulmányára hívom fel a figyelmet.

 

A néprajzosok feltárták, hogy a Baranyába telepített németek viseletében a szőttes kendők is szerepelnek, amik segítségével az asszonyok magukra köthették kicsinyeiket. Eddig főleg távoli népek (indián, afrikai, ázsiai) asszonyairól tudtuk, hogy ily módon gondoskodnak gyerekeikről. Engem örömmel töltött el, hogy ilyen közeli népek szokásaként olvashatok a babahordozó kendőről.

 

Az első tanulmányban Szepesi Anna ír a baranyai németek viseletének részét képező kendőkből kiindulva. Érdekes elemzést ad a lányok kelengyéjét képező téli-nyári, ünnepi-hétköznapi, gyapjú-len-kender, s más anyagú kendőkről, amiket gondosan megszőttek, anyáról lányra örököltek sok vidéken. Sok adat a hordozókendő középkori gyökereire utal Európában, de egyiptomi ábrázolást is találtak. Az Újkorban a falusi asszonyok inkább kendőt használtak gyerekeik cipelésére, de a polgárosodással a hordozható bölcső, hátikosár, állatra felcsatolt oldalkosár divatja következett.

Arról is olvashatunk, hogy az 1800-as években Lipcsében élt egy szülész-nőgyógyász, antropológus tudós, Dr. Hermann Heinrich Ploss, akinek „legfőbb kutatási területe a női nemhez és nemiséghez kapcsolódó hagyományok, szokások, hiedelmek, továbbá a gyermekszületéshez és gyermekneveléshez fűződő néphagyományok, babonák” volt.

 

Eddig az érdekesség, de szakmai szempontból Frigyes Júlia tanulmánya a legfontosabb számunkra. Ő már a megkapaszkodás és kötődés fogalmával is összekapcsolja a babahordozási szokásokat, mondván, hogy a hordozás befolyásolja a kötődés módját. Leírja anya és gyermeke – a hordozás módjától függetlenül létező - négyféle kötődési mintázatát Bowlby és Ainsworth nyomán: a biztonságosan kötődőt, az elkerülő kötődésűt, az ambivalens és a dezorganizált kötődésű gyereket. A hordozás hozzájárulhat a biztonságos kötődés kialakulásához. Ezek a mintázatok egész életünkben, a gyermekeinkkel való kapcsolatunkban is elkísérnek bennünket. Ónodi Ágnesnek, a hordozás szószólójának sorai egy - a szenzoros integráció fejlődéséről szóló - könyvbe is illenének: „Hordozás közben folyamatosan ingerek érik a tapintó és az egyensúlyérzékelő rendszert. Ezek azok az ingerek, amelyek elsődleges fontosságúak az agy és ezen keresztül a mozgás fejlődése szempontjából is.”

Frigyes Júlia említést tesz olyan kultúrákról is, amelyekben a megkapaszkodási késztetést nem elégítik ki (szoros pólyázással, a karba vétel tilalmával), végül korunk nagyvárosi kismamáinak bizonytalanságát is igyekszik eloszlatni a babák boldogságának előtérbe állításával.

 

A tanulmányban Ploss könyvéből vett szép illusztrációk láthatóak sokféle nép asszonyainak babahordozási szokásairól.

 

Molnár Magda

klinikai szakpszichológus

 

lap teteje

 


A 400 éves hintaló

 

Hintaló kiállítás 2010. 10. 08. - 2010. 12. 01.

 

Egy szenvedélyes gyűjtő rendelkezésre bocsátotta hintaló gyűjteményét, ebből egy teremnyi kiállítás nyílt a Bölcsődei Múzeum Alapítvány épületében (1082 Bp., Nagytemplom u. 3.) 2010. október 8-án „A 400 éves hintaló” címmel.

 

Eleinte királyi gyermekek játéka volt a hintaló. Míves, művészi kidolgozású darabokat őriznek a világ nagy játékmúzeumaiban. A hintaló és a futkározás közben a lábak között tartott vesszőparipa a gyermekkor ikonjává vált, hallottuk Tészabó Júlia művészettörténész kultúrtörténeti összefoglalást nyújtó megnyitó beszédjében.

 

Szenzoros integrációs terápiás szempontból nagyon érdekesnek tartom azt, amit a kiállítás egyik tablóján olvastam, hogy a gyermekként csenevész, beteges I. Károly király esetében - aki a feljegyzések szerint 3 éves korában sem tudott még járni - a hintalovacskázásnak tulajdonítják, hogy erős, daliás férfivá fejlődött, aki aztán a csatákban is remek lovasnak bizonyult. Nem csodálkozunk, hiszen a neuropszichológus Ayres munkásságából tudjuk, hogy a lovacska hátán való ringatózás, hintázás egyensúlybillegései működésbe hozzák a vesztibuláris rendszert és ez jótékonyan hat az idegrendszer fejlődésére, ami azután a képességek kibontakozását is eredményezi.

 

Azt az összefüggést nem ismertem eddig, hogy azokban a kultúrákban, amelyekben az anyák a testükre kötözve hordozzák gyermekeiket, nem dívott a hintaló, mint játék. Azokban a kultúrákban viszont, ahol nem kötötték magukra és cipelték a gyermeket, hintalovat adtak a kicsiknek. Neuropszichológiai szempontból ebben azt tartom figyelemre méltónak, hogy mindegyik kultúrában biztosították gyermekeiknek a fejlődés szempontjából elengedhetetlen vesztibuláris ingerlést.

 

a meghívó megtekintése

 

Molnár Magda

klinikai szakpszichológus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hírek, újdonságok

 

Megjelent a Billenések c. könyv!

 

 

Tanulmányok a dinamikus szenzoros intagrációs terápia köréből

 

Kapható a könyvesboltokban, valamint a kiadónál - Oriold és Társai

 

MEGALAKULT

az MDSZIT Egyesület!

részletek

 

HORDOZÓKENDŐK ÉS NŐI SORSOK

A 400 ÉVES HINTALÓ

 

KALEIDOSZKÓP

 

DSZIT a természetben!

 

 

Miért annyira értékes egy erdei kirándulás? - itt